Hey YOOOOO!

Annyira fel vagyok dobva! :D Mese Tááájm :D

Az elsődleges oka nagyon egyszerű :

Annyira, de annyira feldobott ez a dal, hogy pörgök mint a villany óra, háh!

Egyébként meg hulla fáradt vagyok. (W) Egyre gyakrabban jön át, tökre örülök neki, igazi jó barát, örömmel fogadom! :) (M)ról kezdek megfeledkezni, végleg el akarom felejteni.A híres autószerelő immáron mocskos ködbe fedte magát előttem. Persze, mivel "1" volt, nehéz, de amit érzek az nem több a csalódásnál. Már csak az basztatja a csőröm :O Amúgy meg le vagy szarva, aki kihasznál, átver, játszik velem, nézzen tükörbe, én tovább haladok, s majd ha egyszer rám találsz, fogom azt a bűvös tükröt, feléd tartom, és nézz bele! ;-)

Amúgy a dokinál nem ment valami jól, kérhetek időpontot Leipzig-ba, blabla. kaptam oltást, olyat amit otthon nem adtak be, itt eg kötelező. ez volt a második amit beadott, de ez utóbbi valami 4 az egyben funkcionális szar volt és majd lerohadt tőle a kezem -.-"

Már jobban vagyok XD. 3 Napja neki láttam egy fajta eddzésnek, ennek köszönhetően mozogni is alig bírok... a nagy PUHÁNY! XD de sebaj, szeretem hogy fáj *-* Ne értsétek félre :S XD

Amúgy ha már te is megemlítetted, megemlítem én is. Egy pár napja ismét beszélek (Y)-vel. A kérdésre a válasz, h miért, azt nem tudom, tök véletlen jött ki. Azt hitte hogy haragszom rá, ami jogos, mert nem hazudok, így volt, és ilyeneket nem akarok felhozni. Így talán jobb, senkinek sincs szüksége feszültségre. Felejteni senki sem felejt, olyan nem létezik, de félre lehet tenni a dolgokat, nem igaz? Amúgy is elhülyülünk xĐ

Drága Juhikám meg ajánlásomra megnézte az equilibriumot. Büszke vagyok rá, van egy tanom! *-* Ami azt illeti elég keveset vagyok mostanában, csak közlöm hogy nem szándékos, de ezt te tudod a legjobban :)

Naijámmal is megvagyunk, bár tény hogy iszonyat mennyire hiányzik T_T Mikor legutoljára Magyarországon voltam, annyira jól éreztük magunkat! T_T HIÁNYZOL!!!! >.< <3 És remélem mielőbb megismételjük ;) majd ha megyek jogsit tenni, Ő lesz az első :) Nincs nálad jobb barát! ~.* Imádlak ^^ <3

Emberek, elcsöpögök! Van valami új, amire figyelmes lettem. Régebben érdekelt (M), de ő nem az az M akit eddig említettem. Érdekes, meg furcsa, nem szokványos tőlem. M elsősorban is a félreértések elkerülése végett nem Máté, és Nem Igló akar lenni, még mielőtt bárki is fantáziálna az ismerőseim közül. Nem írom ki, de aki ismer minket az tudja. Szal van (M1), és (M2) XD (M2) a suli ,  (M1) meg életem legnagyobb csalódását okozta, amiért taps jár :)

Most (M2) van szóban, de a nevük nem egyezik mellesleg, csak a kezdő betű. Valamiért mindig körülöttem vannak az M betűsek, kezd irritálni. Nem is tudom mi ütött belém, csak ma figyelmes lettem arra, hogy nem (M1)re, hanem (M2)re gondolok. Furcsa volt, nem is tudom hova tenni, és újabban egyre többet látom. Ez valahol jó, hiszen Őt el akarom felejteni. Jó is, hogy másra gondolok :)

Szerelmes akarok lenni, rájöttem :O de úgy, mint (M)nél az elején, olyan igazán. Kár hogy ennyibe veszett. Őszintén mondom, meg mondtam is, mert az ember tényleg nehezen felejt :) Főleg a szép emlékeket, de a rosszak is bent maradnak az ember pici szívében. Egyenlőre nincs jobb ötletem, haragszom rá, és leszarom.Majd meglátjuk, nem igaz? Én egyszer úgyis megmutatom mindenkinek, hogy KI VAGYOK ÉN! Mert nem akárki. nem drámázok, nem regélek, csak tudom, hogy eljön a nap, amikor sokan nagyot fognak koppanni. Oly egyszerű ^^

Most rohanok, nem tom mit akarok csinálni de valamit csinálnom kell, túl sok az energiám XD
Ja, és (W)-al, meg (P)-vel Február egytől leszokunk! Szorítsatok xD Egészségtelen füst, ideje SAJÁT MAGAMÉRT letenni! Magamért akarok erős lenni :-)

ByeBye ;3

Ja, hogy így? Akkor én is!

Nem érdekel többé...

Nos, a helyzet az, hogy tegnap (W) átjött meginni egy Kávét, meg beszélgetni. Tök jól elvoltunk azt hiszem délután 5-től este fél 11-ig. Természetesen sem (P), sem (M), de még (R) sem hívott a bulira. Egyik sem. Elfelejtettek, vagy (M) mondhatta hogy ne. Annyira betelt a pohár, h úgy döntöttem, innentől kezdve egyik sem érdekel. Ha ez nekik barátság, meg testvériség, akkor lófaszt a szájukba!

Mindenki tök jól elvolt, én meg itthon kaptam agyfaszt. Ha bármelyiket is meglátom, szinte 100% hogy nekimegyek. Én még (Y)-ben sem csalódtam ekkorát. De tényleg, senkiben... fogalmam sincs hogyan lehet valakit így elfelejteni. Szóval a helyzet az, hogy sem a költözést, sem semmit nem fogok mondani (M)-nek. Nem érdekel, nem keresem őket, ne várjatok levélre választ, sem köszönést az utcán, mert ha ti úgy viselkedtek, mintha nem is ismernétek, elfelejtetek ENGEM, aki mindig gondolt rátok, bármi is volt, hát vessetek magatokra, mert nekem ilyen "barátok" NEM kellenek. És nem is folytatom ezt a bejegyzést, nem lesz hosszú... csak leírom, hogy ezentúl inkább tanulok, rendezem a dolgaim, mint hogy azon görcsöljek, mi van veletek. ... Igen, nagyon rosszul esett. De tudjátok, ha valaki nem hív, én NEM fogok rád írni, hogy meghívassam magam egy buliba, mert nem illik, nem leszek kéretlen vendég, és ha ekkora teher vagyok, most hagyom hogy megszabaduljatok tőlem ^^ Remélem, hogy így mindenkinek jó lesz. Majd ha eltelik egy kis idő, meg lehet nézni, hogy én mikor leszek ekkora tahó, mint ti. Ami azt illeti, remélem a buli jó volt, még tűzijátékot is hallottam, illetve hogy legalább 50-100 közötti fő volt ott, és elég érdekes, hogy pont azt felejtettétek el, akivel egy faluban laktok, és az elmúlt háromnegyed évet töltöttétek. KÖSZÖNÖM.

Nincs több hozzáfűzni valóm... mindenki menjen a saját útjára...de hogy én többet senkiben sem bízom meg ennyire, az is biztos, meg az is , hogy igaz barátság ily módon nem létezik. (M), nem tudom mit értettél az alatt, hogy ez velem lehetséges, de azt hiszem ezt már teljesen elkúrtad. Ügyes vagy.

Megyek is. Holnap orvoshoz kell mennem. Azért akiben még maradt annyi empátia, kívánjon nekem sok szerencsét. Semmi kedvem újabb rossz híreket kapni.

Bye- bye

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!!

Amikor bekattanok Q_Q

Rövid leszek, mert ráz az ideg. Nem is tudom hol kezdjem... (M) bátyja, (P) megy el Ausztráliába. Emiatt rendeznek egy nagy búcsúztató partit. A lényeg, h egy haverom rám írt, (J), hogy megyek e én is velük. Mondom hova? Közli h a Clubba. Sejtettem h mi miatt.... közöltem, h eddig senki sem hívott, így nem biztos.Erre h kérdezzem meg (M)-t, vagy ilyesmi.
HOGY KÉRDEZHETNÉM MEG???? Lerázott mint egy kupac szart, nem m, majd még én megyek hozzá meghívatni magam egy buliba?! Hogyne! Álmomban sem! Őszintén remélem h (R) elhív T_T Nagyon ott szeretnék lenni....
Ezer éve nem voltam semmilyen jó bulin, bebaszna hogy lesz egy, és megint mindenki elfelejt. Iszonyat, h mennyire gyomoridegem van, h mennyire ott akarok lenni, elfelejteni mindent, szórakozni, jól érezni magam...ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ.....

MEGŐRÜLÖK Q_Q Ha nem hínak el, összeomlik a világ. Ezt érzem. Kurvaszar.... Uffh. Pedig nem tudom h jó ötlet e ott lennem. 100% h tele lesz nőkkel, és esélyes h valamelyikkel meglátom (M)-t, és h kiakadok, meg depressziós leszek. DE KÖNYÖRGÖM! Valahol el kell kezdenem eltávolítani a szívemből. Ez az egész túlságosan mélyre ment....
A nyakláncától már megszabadultam. Izé, a darab műanyagtól, amit tőle kaptam, és egy láncon hordtam. Ma szülinapi utó-ajándékként kaptam (W)-től egy gyönyörű ezüst nyakláncot. Nagyon tetszik! A láncon egy kis vízcsepp alakú kő lóg, indigó színnel. Totál az én ízlésem, nagyon eltalálta! ^^ Hálás vagyok érte :-)

De sajnos most a stressz lefoglal. Nem tudom mit kellene tennem. ha nem hívnak, nem illetéktelenkedek. Ha hívnak, valószínűleg elmegyek, de sebeket fogok szerezni. Hhhhhhú.
Nem tom ki hogyan döntene ebben a helyzetben. Félek. Igen, FÉLEK. Szar ez az egész, túlságosan is túlnőtt mindent :'( Anno én lettem volna az első. Nem biztos, hogy ezt a sorsot szánta nekem az ég. Ha mégis, kibaszottul de gyűlölöm azt , aki az életet irányítja! T_T

Najó.... rohanok... fürdeni vagy nem tom. Le kell nyugodnom ><

Bye bye;
Florie

Pillangó, száll, ott száll a Pillangó!

Vagy bivaly?

Hahahhahah. Kezdjük ezzel, mert jó kedvem van, és eszembe jutott, hogy 2012 Szeptembere körül még egy BIVALY-hoz hasonlított XD Utána meg Pillangóhoz, aminek sokkal jobban örülök. Ez úgy jön ide, hogy kicsit jobb a hangulatom, és pillangónak érzem magam. Amit néha elsodor a vihar, de ettől függetlenül újra és újra életre kel :)

Pedig ma tragikus nap van. Az iskolánkban van 9A és 9B osztály. van egy tárgy, úgy hívják WTH. Itt össze vannak vonva az osztályok mindenhogyan, és hát a 9B-ből is vannak ott néhányan. Ma 6. óra azzal kezdődött h a tanár kisírt arccal jött be. Kihívták a 9B osztályt, egy páran maradtak velem az A-ban. Közben a tanár elmesélte, h a 9B-ből egy fiú édesanyja ma reggel autóbalesetet szenvedett, önhibán kívül, és a helyszínen meghalt. A Fiú apja súlyos beteg volt eddig is, és kórházban volt . De talán már ő is halott, nem tudom pontosan.... nem értettem. nagyon bánt a dolog... többen sírtak, noha nem ismerték az elhunytat, de átérezték ezt a helyzetet. Jómagam nem sírtam, de elég nehéz volt. Gondoljatok bele.... az az édes anya úgy ment reggel a munkahelyére, hogy délután ismét találkozik a gyermekeivel (2 van ..volt), bemegy a férjéhez, és minden rendben lesz. Az az édes anya mennyi mindent szerethetett volna még mondani a gyermekeinek, tanítani, mutatni, együtt dolgokat megélni??? Mind ez emberi figyelmetlenségből kifolyólag. és a Fiú? 16 körül lehet, fiatal még, előtte áll az élet, és ha most valaki hozzátartozója nem veszi magához, gyermekotthonban végzi a testvérével. Ő is úgy kelt fel, hogy majd ha vége a sulinak, haza megy, és minden rendben lesz... kiakasztó..tragédia, katasztrófa... és nagyon mélyen együtt érzek vele... Őszintén remélem, hogy össze tudja magát szedni.... ha valaki, én tudom, milyen egy szülőt elveszíteni.

Így hordja el bárki is az anyát, vagy az apját. Már bánom is, hogy anyámmal veszekedtem. Tudjátok az ember azt hiszi, ilyesmi csak a TV-ben létezik, de mikor megtapasztalja, az egész világ terhe a nyakába zuhan.... Őszinte részvétemet fejezném ki. Nagyon bánt, pedig nem is ismertem... Sajnálom...

Ez volt az első, amit elmeséltem volna. Szóval egyszerűen csak ha gondod van a szüleiddel, gondolj olyanokra, akiknek már nincs... és hogy te hogyan reagálnál, mert IGEN! Eljön az az idő, amikor egyszer mindenkinek távoznia kell. Ez nem mese... Pontosan ilyen a valóság... :'(

Más felől fáradt vagyok, meg minden bajom van. Mégis jó kedvem is van. Épp a hajamat festem - pirosra - gondoltam addig írok egy bejegyzést.

Ma mikor suliból jöttem ki, valaki felhívott XD Recsegett a vonal, nem sokat értettem. Annyit, hogy Vodafone, meg h női hang. Illetve h Herr T.-t keresi XD A nevet szándékosan nem írtam ki, de ez a személy volna (M) :) Még anno kaptam tőle egy kártyát, hogy utol tudjon érni... nem is felejtem el..akkor még minden viszonylag rendben volt... noha közölte, hogy NEM. de....értitek. Rá kellene írnom, hogy ilyenkor mi a teendő. Furcsa, mert a telóm is szarakszik. Azt is tőle kaptam. Szerencsétlen tuti kiakad rajtam... 2 gombja veszett el, lassan reagál, meg minden baja van xĐ Bár már csak röhögök. Néha agyalok, hogy veszek egy újat, de aztán meggondolom magam. mégiscsak Tőle kaptam.... Inkább elviszem szervizbe :") Szívesen rá írnék... de a legutolsó óta csak ha nagyon fontos.... Próbálom elhitetni magammal, h már nem érdekel. vagy hogy csak álom volt az a sok minden... De az isten szerelmére is, nem megy! >_< (M) miatt folyton visszatér minden. Vele álmodok, rá írnék, beszélnék vele, de ő is elfelejtett már... Fáj, igen. De talán ez a karma. Amiért elsiettem vele valamit, most van a türelem játék...és hiszem hogy az idő bármire gyógyszer lehet :-) ha nem , hát nem. Akkor keresem tovább azt, aki megbecsül, akit meg tudok becsülni, szeretni....s megannyi dolog...

najó. kicsit elcsöpögtem...de bevallom örülök h a nő Őt kereste. Ő egy Mókus, és az is marad :-)

basszus... most rohanok. Holnap írok még, vagy talán este még egyet. Lerohad lassan a hajam XD Szép lennék kopaszon? :D (Nem próbálom ki)

Szval... Sayonara ! =D

The Sadness will Never End.. (?)

Padlón-

Nem tudom miért, de valahogy mindig padlóra kerülök. Könyörgöm, ha valaki átkoz, fejezze be, mert ez már kurvára nem vicces. Kezdek totál tönkre menni. Mindenhogyan. Lelkileg, testileg, szellemileg, egyszerűen nem húzom így sokáig. A szomszédaim (legjobb barátaim) elköltöztek. Alig látom őket, épp hogy köszönünk egyet, és megy tovább az élet. (R.), és (M.) úgy érzem teljesen elhagynak. Nincs hova, kihez mennem. Értitek? Ahova a szívem húzna, ahol , és akikkel lenni szeretnék, egyszerűen csak elfelejtenek mint mindig. Csak mondja már meg végre nekem valaki, hogy miért?! Miért van az, hogy a nyáron, mikor először megismertem Őket, majdnem naponta voltam velük. És most? Mintha sosem léteztem volna, elfelejtettek. Tudom, ezt a témát már feszegettem, de ha egyszerűen bánt? Olyan dolgokat művelek már, amiért régen valakit megvetettem, mégis most én is ártok magamnak. Sosem fogom megérteni, miért van az, hogy amint jön valaki más, aki új, ide költözik Böhlára, betrappol, és mint egy kibaszott ceruzarajzot, kitöröl engem a képről. Most Ő, (C) az érdekes, vele kell lenni mindenhol. Csak egy idióta kérdés, hogy az miért nem jut eszükbe, hogy én is élek még? Feldobom a talpam. Tényleg soha senkinek. Egy ember ír rám alkalomadtán , de ha meg hozzá megyek csak egy Kávét meginni, egyből írnak nekem, hogy Ő ilyen meg olyan, meg minek megyek oda. Faszom kivan mindennel. Miért Ő? Vagy más, miben jobb? És vajon Ő ( C) , meddig lesz olyan érdekes, mint anno Én voltam? Most komolyan, mire jó ez a játék? Meguntatok, fogalmam sincs miért , de legalább a szemembe mondanátok.

(M) is olyan könnyen rávágta a dolgokra, hogy majd minden jó lesz. Most így jó szerinted? Te tényleg elhiszed ezt a hazugságot?.... (R) Mondta, hogy minden rendben lesz, és (M) is biztosan úgy gondol rám, mint egy testvér. Ha ez igaz lenne, most nem itt tartanék. az egész csak hazugság. Semmi több, és már kurvára fáj. Nem tudom mikor lesz jobb, hogyan, mennyi idő még, akarom e hogy változzon a helyzet. Csak figyelem az eseményeket...és kész. (C) Elmegy mindenhova mit (M), (S) és (A) fejében fel sem merül, hogy hol vagyok. (R) néha ír, és ennyi. Mondja nekem valaki még egyszer, hogy minden  rendben lesz.... az első dolgom lesz utána jól pofán ütni. Unom .... azt is ami itthon megy. Mindent, és senki sem érti meg a jelenlévők közül, hogy ez így nekem sok.

Örülök, hogy nem a saját nyelvükön íródik ez a szöveg.. Vagy ne magyarul? baszdmeg... ez az én nyelvem... és ha értenének? Mi lenne? Hoppá, ez nem is olyan hülye? Ahhhhj de unom!

Wenn jemand langweilig schon, einfach müssen wir vergessen, ne?

Faszán állnak ezek a szavak egymás mellett. Nem tudok ehhez többet hozzáfűzni. Becsaptak, elfelejtettek, és Őket már nem érdekli, hogy még én is itt vagyok. Rossz érzés. kezdem azt hinni hogy erre születtem. Gyűlölöm. Csak hadd írjam le, hogy a legnagyobbat benned (M) csalódtam. Remélem azért egyszer eszedbe jut,  hogy én is itt voltam.... :'( Azt hiszem, nem foglak értesíteni arról, hogy el kell mennem. Majd valaki értesít téged (M). Aztán... lesz ami lesz. Kiakadok. :'(

Mindegy.... vagyis nem mindegy. De mit tehetnék? Én  annyi mindent megpróbáltam már. Soha senkinek semmi sem jó! Gyűlölöm, komolyan mondom, hogy gyűlölöm ezt az érzést...

Nem lenne nálam boldogabb ember a világon, hacsak végre egyszer az eszedbe jutnék...

Bye...

Boldog Születésnapot, Apa! (Fred)

R.I.P

Érdekes napunk van. Ezen a napon ünnepelte volna Apám az 50. Születésnapját. De mivel Ő így döntött, ez nem történt meg. Nem húzom ezzel sokat az időt, tudom, hogy nem akarná. De annyit mégis szeretnék mondani, hogy egy szuper ember voltál.. Tényleg azok közé tartoztál (és a szívemben tartozol is, a mai napig, örökké) Akik felbecsülhetetlenek, minden kincsért, amit magukban hordanak, emberileg, lelkileg, testileg, szellemileg. Ha valaki intelligens volt, hát Ő igen. A Világnézetei mindenkiétől eltértek, egyedi köröket alkottak, ismétlem NEM ismerek hozzá még csak hasonló embert sem! Nagyon sajnálom, amit tett, őszintén hiszem, hogy boldogan élhetne velünk, csak kicsit tovább kellett volna bírni... egy icuri picurit... tudom h képtelenségeket beszélek, de Ő nekem sokat jelentett, s a mai napig nehéz feldolgoznom, hogy itt hagyott minket, ezt a világot. Tudom azt is, hogy figyelsz , és óvsz, amitől csak tudsz, tudom, hogy segítesz a sorsunkat alakítani, és tudom, hogy ha tehetnéd, mondanád ; Szeretlek Titeket. Ezért most válaszolok, Mi is nagyon Szeretünk Téged, és őszintén, teljes szívemből mondom, hogy nagyon hiányzol, s remélem ha már így döntöttél, Neked ott jobb. Köszönöm, hogy a Lányodnak mondhatom magam. (L) Boldog Születésnapot! :') :)

(Azt hiszem, nem igazán akarom tele szemetelni ezt a bejegyzést. Egy későbbiben leírom, hogy változtak az elveim, hogy ki vagyok akadva, hülyeségeket csinálok, nem tudom mit tegyek, s hogy ezekből kiindulva hogyan döntöttem,de ide több nem illik.)

Köszönöm a Figyelmet, de ezt a bejegyzést megtisztelem azzal, hogy most elköszönök.

Így tiszta marad, az Ő emlékére :)

Florence~

Dreams ~ Träume ~ Álmok

Bármit lerombolnak

Címnek nem rossz. Bocsi, de az előző bejegyzésben említett beszélgetés most elmarad. Semmi energiám leírni, mit beszélgettem A.-el ... Rosszul érzem magam, depressziós hangulat, nulla életkedv, és megannyi minden, ami szokott lenni. Lent voltam a kedves szomszédaimnál/ Legjobb barátaimnál, de még tőlük sem lett jobb kedvem.

Álmodtam valamit, ami valamiért minden maradék erőmet lerombolta. M.-val álmodtam, nagyon is szépet, de ez rosszul hatott ki a napomra. Az álom annyiból állt, hogy késő nyári ( vagy őszi) este kint ültünk a házunk előtt lévő Parkolóban, M., Anyám, és Én. Nem részletezem annyira, sötét volt már, egy asztalnál ültünk, ami felett fedél volt, vagy valamilyen tető. Egy kis négyzet alakú asztalnál ültünk. Anyám velem szemben, M. pedig tőlem jobbra. Emlékszem, hogy fáztam, meg volt valami csoki az asztalon. Elvettem az utolsót, meg közöltem velük, hogy fázok. Aztán megkérdeztem van e még ilyen fehér csokigolyó, (holland csoki) . Mondták , hogy van a kocsiban, hozzak. Ott még történtek apróbb dolgok, elmentem, hoztam. Mire visszamentem, M. fogta meg a kezeim, mert hogy hideg, és hogy majd ő felmelegít. Tök jó hangulat volt, olyan, mint réges régen, mielőtt még minden tönkre ment volna. Csak néztem, hogy milyen szép a keze, mennyire meleg, és fényes. Nem is értettem, hogy miért ilyen kedves, csak azt tudom, hogy a lehető legjobb baráti viszonyban voltunk újra, ami nagyon boldoggá tett. Néha a tenyerem az ő tenyeréhez mértem, látva hogy milyen kicsi a kezem. Így üldögéltünk a késő nyári- őszi este, Ő anyámhoz beszélt, mosolygott, meg közben a kezem melengette.

Ha ilyen szép az álom, miért van rossz kedvem? Mert másra sem vágyom, mint a barátságára. Egyszerűen annyira jó érzés volt újra azt érezni, hogy ennyire jó a viszonyunk, és annyira kiakadtam, hogy csak álom volt, hogy ennek köszönhetően ma a sírógörcs kerget. Ma is láttam, belegondoltam, hogy lehet, hogy ez már csak egy vágyálom marad, ami nem jön többé vissza. Ez a gondolat kiakaszt, meg a tudat is, hogy nem tehetek semmit, pláne hogy rövid időn belül el kell hogy hagyjak mindenkit. Nem szeretem ezt az érzést...

Másfelől boldog is lehetnék, hogy ilyet álmodok. De miért mindig akkor, mikor már lemondok a dolgokról, úgy döntök, hogy nem kell senki és semmi. Amikor elfogadom azt, ami van, amikor már sikerül nem rá gondolnom, amikor már beletörődök a dolgokba, akármennyire is fáj. Miért mindig akkor jön valami, ami mindent lerombol?

Hjaj.... Tényleg nagyon bánt, hogy így a semmibe veszett ez a kapcsolat. Szomorú, hogy fogalma sincs mennyire..

Ma inkább csak lelkizek, nincs türelmem többet írni. Suliba is mentem újra, az is kimerít, utálom mint a szart. Korán kelni, kapkodni, meg minden anyám tyúkja. T_T

Azt hiszem húzok is gyorsan aludni, mint a vadlibák. Reménykedve, hogy nem álmodok még több ilyet, mert csak esélytelen reményt kelt bennem, amire nincs szükségem :'(

Oyasumi Nasai! - Gute nacht! - Good Night! - Jó éjt...

T_T