ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!!

Amikor bekattanok Q_Q

Rövid leszek, mert ráz az ideg. Nem is tudom hol kezdjem... (M) bátyja, (P) megy el Ausztráliába. Emiatt rendeznek egy nagy búcsúztató partit. A lényeg, h egy haverom rám írt, (J), hogy megyek e én is velük. Mondom hova? Közli h a Clubba. Sejtettem h mi miatt.... közöltem, h eddig senki sem hívott, így nem biztos.Erre h kérdezzem meg (M)-t, vagy ilyesmi.
HOGY KÉRDEZHETNÉM MEG???? Lerázott mint egy kupac szart, nem m, majd még én megyek hozzá meghívatni magam egy buliba?! Hogyne! Álmomban sem! Őszintén remélem h (R) elhív T_T Nagyon ott szeretnék lenni....
Ezer éve nem voltam semmilyen jó bulin, bebaszna hogy lesz egy, és megint mindenki elfelejt. Iszonyat, h mennyire gyomoridegem van, h mennyire ott akarok lenni, elfelejteni mindent, szórakozni, jól érezni magam...ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ.....

MEGŐRÜLÖK Q_Q Ha nem hínak el, összeomlik a világ. Ezt érzem. Kurvaszar.... Uffh. Pedig nem tudom h jó ötlet e ott lennem. 100% h tele lesz nőkkel, és esélyes h valamelyikkel meglátom (M)-t, és h kiakadok, meg depressziós leszek. DE KÖNYÖRGÖM! Valahol el kell kezdenem eltávolítani a szívemből. Ez az egész túlságosan mélyre ment....
A nyakláncától már megszabadultam. Izé, a darab műanyagtól, amit tőle kaptam, és egy láncon hordtam. Ma szülinapi utó-ajándékként kaptam (W)-től egy gyönyörű ezüst nyakláncot. Nagyon tetszik! A láncon egy kis vízcsepp alakú kő lóg, indigó színnel. Totál az én ízlésem, nagyon eltalálta! ^^ Hálás vagyok érte :-)

De sajnos most a stressz lefoglal. Nem tudom mit kellene tennem. ha nem hívnak, nem illetéktelenkedek. Ha hívnak, valószínűleg elmegyek, de sebeket fogok szerezni. Hhhhhhú.
Nem tom ki hogyan döntene ebben a helyzetben. Félek. Igen, FÉLEK. Szar ez az egész, túlságosan is túlnőtt mindent :'( Anno én lettem volna az első. Nem biztos, hogy ezt a sorsot szánta nekem az ég. Ha mégis, kibaszottul de gyűlölöm azt , aki az életet irányítja! T_T

Najó.... rohanok... fürdeni vagy nem tom. Le kell nyugodnom ><

Bye bye;
Florie

Pillangó, száll, ott száll a Pillangó!

Vagy bivaly?

Hahahhahah. Kezdjük ezzel, mert jó kedvem van, és eszembe jutott, hogy 2012 Szeptembere körül még egy BIVALY-hoz hasonlított XD Utána meg Pillangóhoz, aminek sokkal jobban örülök. Ez úgy jön ide, hogy kicsit jobb a hangulatom, és pillangónak érzem magam. Amit néha elsodor a vihar, de ettől függetlenül újra és újra életre kel :)

Pedig ma tragikus nap van. Az iskolánkban van 9A és 9B osztály. van egy tárgy, úgy hívják WTH. Itt össze vannak vonva az osztályok mindenhogyan, és hát a 9B-ből is vannak ott néhányan. Ma 6. óra azzal kezdődött h a tanár kisírt arccal jött be. Kihívták a 9B osztályt, egy páran maradtak velem az A-ban. Közben a tanár elmesélte, h a 9B-ből egy fiú édesanyja ma reggel autóbalesetet szenvedett, önhibán kívül, és a helyszínen meghalt. A Fiú apja súlyos beteg volt eddig is, és kórházban volt . De talán már ő is halott, nem tudom pontosan.... nem értettem. nagyon bánt a dolog... többen sírtak, noha nem ismerték az elhunytat, de átérezték ezt a helyzetet. Jómagam nem sírtam, de elég nehéz volt. Gondoljatok bele.... az az édes anya úgy ment reggel a munkahelyére, hogy délután ismét találkozik a gyermekeivel (2 van ..volt), bemegy a férjéhez, és minden rendben lesz. Az az édes anya mennyi mindent szerethetett volna még mondani a gyermekeinek, tanítani, mutatni, együtt dolgokat megélni??? Mind ez emberi figyelmetlenségből kifolyólag. és a Fiú? 16 körül lehet, fiatal még, előtte áll az élet, és ha most valaki hozzátartozója nem veszi magához, gyermekotthonban végzi a testvérével. Ő is úgy kelt fel, hogy majd ha vége a sulinak, haza megy, és minden rendben lesz... kiakasztó..tragédia, katasztrófa... és nagyon mélyen együtt érzek vele... Őszintén remélem, hogy össze tudja magát szedni.... ha valaki, én tudom, milyen egy szülőt elveszíteni.

Így hordja el bárki is az anyát, vagy az apját. Már bánom is, hogy anyámmal veszekedtem. Tudjátok az ember azt hiszi, ilyesmi csak a TV-ben létezik, de mikor megtapasztalja, az egész világ terhe a nyakába zuhan.... Őszinte részvétemet fejezném ki. Nagyon bánt, pedig nem is ismertem... Sajnálom...

Ez volt az első, amit elmeséltem volna. Szóval egyszerűen csak ha gondod van a szüleiddel, gondolj olyanokra, akiknek már nincs... és hogy te hogyan reagálnál, mert IGEN! Eljön az az idő, amikor egyszer mindenkinek távoznia kell. Ez nem mese... Pontosan ilyen a valóság... :'(

Más felől fáradt vagyok, meg minden bajom van. Mégis jó kedvem is van. Épp a hajamat festem - pirosra - gondoltam addig írok egy bejegyzést.

Ma mikor suliból jöttem ki, valaki felhívott XD Recsegett a vonal, nem sokat értettem. Annyit, hogy Vodafone, meg h női hang. Illetve h Herr T.-t keresi XD A nevet szándékosan nem írtam ki, de ez a személy volna (M) :) Még anno kaptam tőle egy kártyát, hogy utol tudjon érni... nem is felejtem el..akkor még minden viszonylag rendben volt... noha közölte, hogy NEM. de....értitek. Rá kellene írnom, hogy ilyenkor mi a teendő. Furcsa, mert a telóm is szarakszik. Azt is tőle kaptam. Szerencsétlen tuti kiakad rajtam... 2 gombja veszett el, lassan reagál, meg minden baja van xĐ Bár már csak röhögök. Néha agyalok, hogy veszek egy újat, de aztán meggondolom magam. mégiscsak Tőle kaptam.... Inkább elviszem szervizbe :") Szívesen rá írnék... de a legutolsó óta csak ha nagyon fontos.... Próbálom elhitetni magammal, h már nem érdekel. vagy hogy csak álom volt az a sok minden... De az isten szerelmére is, nem megy! >_< (M) miatt folyton visszatér minden. Vele álmodok, rá írnék, beszélnék vele, de ő is elfelejtett már... Fáj, igen. De talán ez a karma. Amiért elsiettem vele valamit, most van a türelem játék...és hiszem hogy az idő bármire gyógyszer lehet :-) ha nem , hát nem. Akkor keresem tovább azt, aki megbecsül, akit meg tudok becsülni, szeretni....s megannyi dolog...

najó. kicsit elcsöpögtem...de bevallom örülök h a nő Őt kereste. Ő egy Mókus, és az is marad :-)

basszus... most rohanok. Holnap írok még, vagy talán este még egyet. Lerohad lassan a hajam XD Szép lennék kopaszon? :D (Nem próbálom ki)

Szval... Sayonara ! =D

The Sadness will Never End.. (?)

Padlón-

Nem tudom miért, de valahogy mindig padlóra kerülök. Könyörgöm, ha valaki átkoz, fejezze be, mert ez már kurvára nem vicces. Kezdek totál tönkre menni. Mindenhogyan. Lelkileg, testileg, szellemileg, egyszerűen nem húzom így sokáig. A szomszédaim (legjobb barátaim) elköltöztek. Alig látom őket, épp hogy köszönünk egyet, és megy tovább az élet. (R.), és (M.) úgy érzem teljesen elhagynak. Nincs hova, kihez mennem. Értitek? Ahova a szívem húzna, ahol , és akikkel lenni szeretnék, egyszerűen csak elfelejtenek mint mindig. Csak mondja már meg végre nekem valaki, hogy miért?! Miért van az, hogy a nyáron, mikor először megismertem Őket, majdnem naponta voltam velük. És most? Mintha sosem léteztem volna, elfelejtettek. Tudom, ezt a témát már feszegettem, de ha egyszerűen bánt? Olyan dolgokat művelek már, amiért régen valakit megvetettem, mégis most én is ártok magamnak. Sosem fogom megérteni, miért van az, hogy amint jön valaki más, aki új, ide költözik Böhlára, betrappol, és mint egy kibaszott ceruzarajzot, kitöröl engem a képről. Most Ő, (C) az érdekes, vele kell lenni mindenhol. Csak egy idióta kérdés, hogy az miért nem jut eszükbe, hogy én is élek még? Feldobom a talpam. Tényleg soha senkinek. Egy ember ír rám alkalomadtán , de ha meg hozzá megyek csak egy Kávét meginni, egyből írnak nekem, hogy Ő ilyen meg olyan, meg minek megyek oda. Faszom kivan mindennel. Miért Ő? Vagy más, miben jobb? És vajon Ő ( C) , meddig lesz olyan érdekes, mint anno Én voltam? Most komolyan, mire jó ez a játék? Meguntatok, fogalmam sincs miért , de legalább a szemembe mondanátok.

(M) is olyan könnyen rávágta a dolgokra, hogy majd minden jó lesz. Most így jó szerinted? Te tényleg elhiszed ezt a hazugságot?.... (R) Mondta, hogy minden rendben lesz, és (M) is biztosan úgy gondol rám, mint egy testvér. Ha ez igaz lenne, most nem itt tartanék. az egész csak hazugság. Semmi több, és már kurvára fáj. Nem tudom mikor lesz jobb, hogyan, mennyi idő még, akarom e hogy változzon a helyzet. Csak figyelem az eseményeket...és kész. (C) Elmegy mindenhova mit (M), (S) és (A) fejében fel sem merül, hogy hol vagyok. (R) néha ír, és ennyi. Mondja nekem valaki még egyszer, hogy minden  rendben lesz.... az első dolgom lesz utána jól pofán ütni. Unom .... azt is ami itthon megy. Mindent, és senki sem érti meg a jelenlévők közül, hogy ez így nekem sok.

Örülök, hogy nem a saját nyelvükön íródik ez a szöveg.. Vagy ne magyarul? baszdmeg... ez az én nyelvem... és ha értenének? Mi lenne? Hoppá, ez nem is olyan hülye? Ahhhhj de unom!

Wenn jemand langweilig schon, einfach müssen wir vergessen, ne?

Faszán állnak ezek a szavak egymás mellett. Nem tudok ehhez többet hozzáfűzni. Becsaptak, elfelejtettek, és Őket már nem érdekli, hogy még én is itt vagyok. Rossz érzés. kezdem azt hinni hogy erre születtem. Gyűlölöm. Csak hadd írjam le, hogy a legnagyobbat benned (M) csalódtam. Remélem azért egyszer eszedbe jut,  hogy én is itt voltam.... :'( Azt hiszem, nem foglak értesíteni arról, hogy el kell mennem. Majd valaki értesít téged (M). Aztán... lesz ami lesz. Kiakadok. :'(

Mindegy.... vagyis nem mindegy. De mit tehetnék? Én  annyi mindent megpróbáltam már. Soha senkinek semmi sem jó! Gyűlölöm, komolyan mondom, hogy gyűlölöm ezt az érzést...

Nem lenne nálam boldogabb ember a világon, hacsak végre egyszer az eszedbe jutnék...

Bye...

Boldog Születésnapot, Apa! (Fred)

R.I.P

Érdekes napunk van. Ezen a napon ünnepelte volna Apám az 50. Születésnapját. De mivel Ő így döntött, ez nem történt meg. Nem húzom ezzel sokat az időt, tudom, hogy nem akarná. De annyit mégis szeretnék mondani, hogy egy szuper ember voltál.. Tényleg azok közé tartoztál (és a szívemben tartozol is, a mai napig, örökké) Akik felbecsülhetetlenek, minden kincsért, amit magukban hordanak, emberileg, lelkileg, testileg, szellemileg. Ha valaki intelligens volt, hát Ő igen. A Világnézetei mindenkiétől eltértek, egyedi köröket alkottak, ismétlem NEM ismerek hozzá még csak hasonló embert sem! Nagyon sajnálom, amit tett, őszintén hiszem, hogy boldogan élhetne velünk, csak kicsit tovább kellett volna bírni... egy icuri picurit... tudom h képtelenségeket beszélek, de Ő nekem sokat jelentett, s a mai napig nehéz feldolgoznom, hogy itt hagyott minket, ezt a világot. Tudom azt is, hogy figyelsz , és óvsz, amitől csak tudsz, tudom, hogy segítesz a sorsunkat alakítani, és tudom, hogy ha tehetnéd, mondanád ; Szeretlek Titeket. Ezért most válaszolok, Mi is nagyon Szeretünk Téged, és őszintén, teljes szívemből mondom, hogy nagyon hiányzol, s remélem ha már így döntöttél, Neked ott jobb. Köszönöm, hogy a Lányodnak mondhatom magam. (L) Boldog Születésnapot! :') :)

(Azt hiszem, nem igazán akarom tele szemetelni ezt a bejegyzést. Egy későbbiben leírom, hogy változtak az elveim, hogy ki vagyok akadva, hülyeségeket csinálok, nem tudom mit tegyek, s hogy ezekből kiindulva hogyan döntöttem,de ide több nem illik.)

Köszönöm a Figyelmet, de ezt a bejegyzést megtisztelem azzal, hogy most elköszönök.

Így tiszta marad, az Ő emlékére :)

Florence~

Dreams ~ Träume ~ Álmok

Bármit lerombolnak

Címnek nem rossz. Bocsi, de az előző bejegyzésben említett beszélgetés most elmarad. Semmi energiám leírni, mit beszélgettem A.-el ... Rosszul érzem magam, depressziós hangulat, nulla életkedv, és megannyi minden, ami szokott lenni. Lent voltam a kedves szomszédaimnál/ Legjobb barátaimnál, de még tőlük sem lett jobb kedvem.

Álmodtam valamit, ami valamiért minden maradék erőmet lerombolta. M.-val álmodtam, nagyon is szépet, de ez rosszul hatott ki a napomra. Az álom annyiból állt, hogy késő nyári ( vagy őszi) este kint ültünk a házunk előtt lévő Parkolóban, M., Anyám, és Én. Nem részletezem annyira, sötét volt már, egy asztalnál ültünk, ami felett fedél volt, vagy valamilyen tető. Egy kis négyzet alakú asztalnál ültünk. Anyám velem szemben, M. pedig tőlem jobbra. Emlékszem, hogy fáztam, meg volt valami csoki az asztalon. Elvettem az utolsót, meg közöltem velük, hogy fázok. Aztán megkérdeztem van e még ilyen fehér csokigolyó, (holland csoki) . Mondták , hogy van a kocsiban, hozzak. Ott még történtek apróbb dolgok, elmentem, hoztam. Mire visszamentem, M. fogta meg a kezeim, mert hogy hideg, és hogy majd ő felmelegít. Tök jó hangulat volt, olyan, mint réges régen, mielőtt még minden tönkre ment volna. Csak néztem, hogy milyen szép a keze, mennyire meleg, és fényes. Nem is értettem, hogy miért ilyen kedves, csak azt tudom, hogy a lehető legjobb baráti viszonyban voltunk újra, ami nagyon boldoggá tett. Néha a tenyerem az ő tenyeréhez mértem, látva hogy milyen kicsi a kezem. Így üldögéltünk a késő nyári- őszi este, Ő anyámhoz beszélt, mosolygott, meg közben a kezem melengette.

Ha ilyen szép az álom, miért van rossz kedvem? Mert másra sem vágyom, mint a barátságára. Egyszerűen annyira jó érzés volt újra azt érezni, hogy ennyire jó a viszonyunk, és annyira kiakadtam, hogy csak álom volt, hogy ennek köszönhetően ma a sírógörcs kerget. Ma is láttam, belegondoltam, hogy lehet, hogy ez már csak egy vágyálom marad, ami nem jön többé vissza. Ez a gondolat kiakaszt, meg a tudat is, hogy nem tehetek semmit, pláne hogy rövid időn belül el kell hogy hagyjak mindenkit. Nem szeretem ezt az érzést...

Másfelől boldog is lehetnék, hogy ilyet álmodok. De miért mindig akkor, mikor már lemondok a dolgokról, úgy döntök, hogy nem kell senki és semmi. Amikor elfogadom azt, ami van, amikor már sikerül nem rá gondolnom, amikor már beletörődök a dolgokba, akármennyire is fáj. Miért mindig akkor jön valami, ami mindent lerombol?

Hjaj.... Tényleg nagyon bánt, hogy így a semmibe veszett ez a kapcsolat. Szomorú, hogy fogalma sincs mennyire..

Ma inkább csak lelkizek, nincs türelmem többet írni. Suliba is mentem újra, az is kimerít, utálom mint a szart. Korán kelni, kapkodni, meg minden anyám tyúkja. T_T

Azt hiszem húzok is gyorsan aludni, mint a vadlibák. Reménykedve, hogy nem álmodok még több ilyet, mert csak esélytelen reményt kelt bennem, amire nincs szükségem :'(

Oyasumi Nasai! - Gute nacht! - Good Night! - Jó éjt...

T_T

Érdekes fordulat. . .

Mikor a dolgok kezdenek fényt kapni!

Hát, Sziasztok!

Elég érdekes napom volt, ami ma írásra késztet.. nem is tudom hol kezdjem.

Legyen az első lépés Január 3. Ez a szülinapom, ami épp 2 napja volt. Először nem akartam, sőt, féltem is tőle, hogy valami nagy csalódás fog érni. De aztán úgy voltam vele, hogy annál rosszabb, mint amik velem történnek, már SEMMI sem okozhat nagyobb csalódást. Éjfél. Bátyám az első másodercben felköszöntött neten keresztül ( ugye nem velünk lakik..) Majd anyám, majd be is jöttek énekelni xĐ Vicces volt... aztán jöttek a felköszöntgetések, azt hiszem közel 100-an gondoltak rám, és ami meglepő, hogy általánosan mind olyan emberek, akikkel tényleg szoktam beszélgetni. Természetesen volt olyan is, akiről fogalmam sem volt hogy kicsoda, de ezek olyan kevesen voltak h nem érdekelt.. A nap fénypontja az volt, mikor már elkészültem magammal, magyarul h ne úgy nézzek ki mint egy ágrólszakadt, rendbe hoztam magam, majd az ezt követő fél órában csengettek. Épp a fürdőben füstöltem, mikor anyám jön, hogy M. van itt. Hogy hogyan reagáltam?

Vörös fej, ne ne ne ne , légyszi ne, én nem megyek le, nem akarok, jézusom, jujj!!! * visít, örül, izgul, remeg*  . Öcsém feljött, hogy menjek le, mert R is itt van, és majdnem őt köszöntötték helyettem, azt hitték én megyek le . XD Felkaptam egy pulcsit, hogy azért mégis... Lementem és két tökre vigyorgó legjobb haverom találtam ott, vagy vegyük úgy hogy a volt nagy szerelmem, és az egyik legjobb haverom. M és R. Bocsesz, neveket nem illik említeni xĐ Vigyorogtak, normálisak, kedvesek voltak..

M nyújtotta a kezét, kezet fogni- gratulálni, de mégis egy hatalmas , őszinte ölelés lett, ami annyira felvidított, hisz tőle... Mindegy, hogy tönkretett, jól esett.. :-) aztán R szintúgy, nagyon kedves volt! Meg paprika piros arcú xĐ Átadtak egy kis ajándéktáskát, ami vicces volt, benne lógott egy Luftballon, "Happy Birthday Prinzessin" felirattal XDDDD Annyit nevettem! Ők voltak a napom fénypontjai! =) Nagyon élveztem... majd közölték h M.-nek még időpontja van, sajnos menniük kell:-( Amit nagyon sajnáltam, de őszintén örültem nekik. Az ajándékokat tőlük nem sorolom fel, tipikus férfiak, akik nem tudják h egy nőnek milyen ajándék kellhet XD Ez annyira látszott rajtuk, de mindnek nagyon nagyon örültem, teljes szívből, valahogy mégis csak eltalálták az ízlésem :-P

Később sétálni mentem a húgommal, kicsit hülyültünk, meg szükségem volt a friss levegőre, vagy valami mozgásra xĐ Ezt követően sokáig ülhettem a szobámban, mivel anyámék leléptek, bár tudtam hogy intézkedni valami családi zsúr szerűségre. xĐ Addig is néztem 'Hanasakeru Seishounen'-t , ami egy elég gyenge minőségű anime, de mégis megfogott :)

Mikor végre kimehettem, fura látvány fogadott ; HELLO KITTY?! Anyám minden poharat és tányért helló kittyben vásárolt, de egyébként baromira tetszett XD Énekeltek , beszélgettünk, nyitottam pezsgőt, vágtam tortát, megkaptam a kis elő-ajándékokat ,( tudni illik h jogosítvány az eredeti ajándékom, ami majd februárban lesz), tesóim házilag pirotechnikáztak XD.... Oké, hülyén hangzik de egész cool szerkezetet összedobtak :-D Aztán láttam h M és R is itt vannak a szomszédnál...

Kicsit elcseszte a kedvem, mikor valami csaj is idejött autóval, és M.-el beszélgettek. Majd R elment a kocsijával. Utána a csaj, majd M is ment a csaj után... mire anyám megállapította, hogy M azért volt ma itt délelőtt, mert nem mert mások előtt ajándékozni, felköszönteni, mivel valószínűleg most is kever valakivel. Ez úgy effektíve szarul esett, de sebaj. Ezután jött Stefanie, és megkaptam a tortámat, amit ígért nekem, és meg kell h mondjam, írtóra finom lett! *-* Bár szarul esett, h idehozta. Arra gondoltam, talán majd együtt, vagy hasonló :-(

Ez után már nem történt sok dolog, ennyiben maradt az egész, és őszintén mondom, reméltem valamit hétvégére, ami ugye most lesz. Remélem hogy lesz valami :-( De akkor is túltettem a dolgokon, és jól éreztem magam a magam módján ^^

És hát hogy ma mi volt? Elmentem Orvoshoz. Kaptam valami kimaradt oltást, ami itt kötelező.. Megtudtam valami kurvára bosszantót, amiért haragszom is. Nem publikus, sajnálom... Gyógyszer váltás is volt, hátha az okozta a pánikrohamaimat az elmúlt pár napban, meg az ájulást, vagy az erős szívverést fulladással. Jól nézek  ki mi? Ennél már csak a remegés viccesebb, ami nem is igen akar abbamaradni. Sebaj, túl leszek ezen is xĐ

Aztán ez miatt ma elmentem sétálni egyedül, holott nagyon szarul éreztem magam , valószínűleg az oltástól. Visszafelé S.-ba botlottam. Segítettem nekik egy kicsit pakolni, ugyebár költöznek el, és folyamatosan cuccolnak. De mi lesz velem itt nélkülük? :-( ... Igaz ami igaz, engem is eltaszít a következő hónapban ez a hely... Nagyon sajnálom...hjajj. Aztán az új , vagy inkább még épülő házukban S otthagyott, amíg hazaviszi az anyóst... Leültem egy szobába, Axel és M meg felmentek dolgozni. Később megjelent R is, gondolom a foglalkozása végett, hiszen építkezés van, ő meg mindenféle dolgot művel az árammal :-) M emlékszem, hogy egyszer lejött, látta hogy ott ülök egyedül, a telefonomat nyomkodva. Nagy mosollyal oda szólt hogy 'Floriiiii' .. Mondom ja :)

Ha valakiből kiábrándulsz, a legszebb mosolya sem teheti másodpercek alatt rendbe a dolgokat... sajnálom.. S lassan megérkezett vissza, még nézelődtünk hogy a 3 jóember hogyan tesz vesz dolgokat, majd lementünk egyet füstölni, aztán haza. R előbb lelépett,  A maradt még, M dobott egy sárgát, ezidő alatt meg S.-val leléptem xĐ

Stefanie mondta, hogy 8 felé még lejön, ha van kedvem. Elköszöntem, elrohantam zuhanyozni, írtam pár spanomnak , a fejem elviselhető állapotba hoztam, majd lementem. A és S ottvoltak..később S felment, és férje Axel maradt. Na ez az, aminek egy külön bejegyzést kell szánnom, mert ilyen jót, megértően ebben a nyomorult országban még SENKIVEL sem beszélgettem. Mindenről, bármiről, úgy, h nem néz hülyének, ha vmit nem értek, akkor elmagyarázza, és egyszerűen a témák sem egyszerű témák voltak, hanem olyanok, amikhez kell hogy legyen benned valami érték, különben nem fogod fel a lényegét. Jól éreztem magam, talán a kor adja.. Fogalmam sincs, de lassan bebizonyosodik, h 18 éves létemre többet érek mint Te, iskolázott 24 éves diszkókirály munkahellyel... bevallom hogy még mindig úgy tartom, h Te, M, egy igazán szuper ember vagy, de van egy oldalad, amit sosem kellett volna megismernem. Ennek ellenére valahol nagyon szeretlek, és valahol úgy haragszom rád, mint még senkire... Sajnálom, és rólad volt szó... :-) Elég már a barátság..

Nya, kedves emberek, vagy olvasók, aki rászánja magát ezekre az unalmakra. Befejezem ezt a bejegyzést, mert fáradt vagyok, jó lenne pihenni, vagy "Hikaru no Go"- nevű animét nézni. De meglehet, hogy csak a macskám , Chibi kergesége kezd bosszantani, idegesíteni.. Berohan az alomba, majd almostól kiugrik , magával rántva a fél alomkészletet -.- Kezd zavarni ..xĐ

Oyasumi Nasai :-)

Ui.: Az imént említett beszélgetésről holnap egy teljes bejegyzésben fogok regélni, mert megérdemli, hogy ennyit rászánjak. :-)

CupP~

Yohou!

Szeretlek, 2013!

Emberek, nem tudom mi történt. Szilveszterkor, fél 12-kor elhívott egy haverom, W. Az utolsó pillanatban, mikor már megvoltam róla győződve, hogy minden szar lesz. Elmentem vele, és a haverjával... éjfélkor pezsgőt nyitottunk, petárdáztunk ( bevallom kurvára félek tőle, de a kezembe nyomta) ,és tetszett! Később kimentünk a garázsba cigizni, és eléggé meglepő dolgokat kezdett mesélni M-ről. Annyira, hogy éreztem az információk túl gyorsan jönnek, pont akkor, amikor már leszartam, nem érdekelt, és nem akartam tudni semmit. Nagyon furcsa volt, és annyira felzaklatott, h éreztem a szívem egyre gyorsabban ver, szédülök. Nem , nem az alkoholtól, hiszen csak egy fél pohár pezsgőt ittam egész éjjel, meg se éreztem.. és csak beszélt, beszélt, én elkezdtem szédülni, gyomorgörcsöm lett, hányingerem.. mondtam neki, h várjon, szarul vagyok. Ott álltam a szekrényszerűség mellett, fogtam a fejem, becsuktam a szemem, mert elsötétült minden. És Off. Nem emlékszem többre, nem tudom mi történt! Annyira szíven ütött amiket megtudtam, hogy róla és rólam volt szó, hogy egyszerűen kikapcsolta. A követező pillanatban arra eszmélek, hogy a földön guggolva a fejemet fogom, minden sötét, és fura narancsos-vöröses fényeket látok, úgy éreztem mintha 3-4 órja aludnék. Mminden sötét volt, semmit se láttam a fényeken kívül! MEGIJEDTEM. Velem ilyen sose történt még, egyszerűen lesokkolódtam, elájultam, még hacsak pár percre is. A következő amire emlékszem, hogy W hátulról próbál felhúzni, és mint a filmekben, távoli hangként hallottam a hangját, hogy " hey, jól vagy?!" Húzott felfelé, még mindig midne sötét volt, de kezdtem érzékelni a külvilágot. Lassan újra láttam, a szívem csapkodott, szédültem. Felálltam, láttam, megindultam be a házba,wc-be ; hánytam. A szédülés nem akart múlni, fájdalmat éreztem, hogy valakit elveszítettem, hogy minden olyan furcsa. Kezdtem észhez térni, próbáltam emlékezni mi volt abban a pár percben, de egyszerűen a mai napig semmire sem emlékszem! Hihetetlen... hihetetlen, hogy valaki, mint M, képes volt idáig elmenni, ennyire megkínozni lelkileg, hogy lesokkolódjak az infók hallattán. Büszke lehetsz magadra, de tényleg! Ennyit még senki, mondom SENKI nem ért el nálam...

Utána már nem ittam semmit, max kólát, meg csokibogyókat XD Néztem ahogy W. és haverja játszanak az alkohollal, pénzdobálósat. bírom a fejüket, náluk egy buli nem arról szól, hogy igyuk le magunkat holt részegre, basszunk be és dugjunk meg valaki. Úgy utálom az ilyesmit ,és örülök h őkk nem ilyenek ^.^ Azt elfelejtettem mondani, hogy éjfél után kicsivel a telefonom úgy gondolta, hogy fél percre ad térerőt, és érkezett egy sms-em Stefanietól, hogy ha van kedvem, átmehetek én is hozzájuk. Nos, mikor hazafele kísért W., összefutottam Stefanieval, és kérdezte hogy olvastam e az smst. Mondta, hogy éjfél után kaptam meg, mire csak pislogott, hogy ő fél 9 körül küldte el O_o .... na mondom fasza, alkot ez a kurva telefon már megint! Itthon ültem depressziózva, sírva hogy mindenki leszar, erre Ő írt nekem, a telefon meg baszott fogadni az SMS-t . örültem, hogy mégis gondolt rám valaki, noha a két legjobb barátomnak nevezett személy éppen le se szarta , hogy élek e vagy halok . :-) Köszönöm, hogy ennyire érdekel titeket, mi van velem! -.-

Hazafelé beszélgettem még W.-vel , igazán intelligens ember :-) Örülök neki.

Szal a lényeg hogy nem volt rossz, 2013 meglepetést okozott, meg boldogságot, és életem első ájulását XD Poénos, ha az ember érzelmileg taccson van ennyire xĐ

Ma is voltam W.-nál, de csak egy kávé erejéig, dolgom van. Hiszen holnap 18 leszek, ami egy bűvös szám. talán ezért is oly jelentős a 2013, most hogy belegondolok. :) Minden esetre ez az év jól kezdődik, és kívánom hogy maradjon is ilyen! Nem érdekel, hogy M. és R. mit mondanak, hogy W.-nél voltam, ők leszartak engem, W.- meg gondolt rám, nekem pedig barátokra van szükségem és kész. Majd alkotok ÉN, EGYEDÜL képet az emberekről. SENKI sem mondhatja meg, hogyan gondolkodjak. Sem M., sem R., sem W., senki!... maradjunk ennyiben. n én vagyok, önálló gondolkodással, majd én eldöntöm, mit akarok.

Az embernek a saját lábán kell megállnia, nem másokén, a saját álmait kell élnie, nem mások álmait élni. Ennyi...

Persze, M még köszönni sem tud, alig ha nyögött be egy 'helló'-t mikor jöttem W.-től, meg mikor BÚÉK-ot kívántam, se válaszolt. Akkor legyen így :) Elveszítesz, és én elhagylak, nincs szükségem kétszínű emberekre, akik nem önmagukat adják. Ha akkor rendes tudtál velem lenni, mikor minden még csak épp hogy elkezdődött, és most már nem, akkor fogalmazzunk úgy, hogy kihasználtál, becsaptál. Akkor legyen így, de én remélem, hogy észhez térsz, egy nő mellett állapodsz meg, és egyszer majd boldog családot tudhatsz magad mellett... Nem te vagyok :-)

Remélem mindenkinek minden sikerül. A bosszú, és kígyóskodás úgysem segít ;)

Na, mennem kell. Van még pár órám a szülinapomig, gondoltam teszek még valami gyerekeset, mielőtt még hivatalosan is felnőtt korúnak mondanának XD

hehehe :)

Szép napot mindenkinek, nomeg itt egy dal, ami nekem segített-segít, szép a szövege is :-)

Refrént bemásolnám...

I don't think I need you anymore
Take your words, and your lies and just beat it!
I don't think I need you anymore
Take the hurt and the pain, I don't need it!
I wanna live, I wanna be the change
We can all be kings and queens
If we can just learn to believe
If we can just learn to believe

Legyetek jók, ha tudtok! :-)