KIT ÉRDEKEL?!

Kit érdekel?!

Kit érdekel, hogy ki vagyok?
Kit érdekel, hogy mit szeretnék?
Kit érdekel, hogy a tököm tele van mindennel?
Kit érdekel, hogy te mit akarsz?
És kit érdekel, hogy mások mit akarnak?!

Kit érdekel, hogy lassan egy éve nem írtam ebbe a fekete-lyukba. Nem volt időm, türelmem, kedvem, hangulatom, idegzetem hozzá. Ettől függetlenül így most egy év után ( mint mindig,) tele van a "hócipőm" mindennel. Mi más, ha nem ez kényszerített megint az írásra.
Szerintem a sors szórakozik velem, vagy az élet, vagy én magammal? Minden, ami nekem fontos, valamiért le van szarva. Szülinapom? Barátok? Hát legalább kiderült, hogy kiket nevezhetek valóban barátoknak.
Volt egy kisebb szülinapi bulim. Persze többen voltak meghívva, akikre TÉNYLEG számítottam volna. Az egyiknek már 2 héttel előbb mondtam, h jövőhét utáni hétvégén szombaton. Erre ő: Hát persze hogy ott leszek, naná! Számíthatsz rám!
Két nappal a buli előtt írok neki, hogy akkor legyen szíves este fél 8-ra nálunk lenni.
Közli, illetve kérdezi, hogy; mi? Ezen a hétvégén? Ez elég "rövid" idő ahhoz, hogy el tudjam dönteni, tudok e menni, vagy sem.
Hogy mit válaszoltam? Semmi idegbajoskodás, csak lazán: De hiszen már két héttel ezelőtt megbeszéltük, csak az időpontot írtam meg :)
Lényeg ami lényeg, jól átbaszott, és cseszett eljönni mindenféle kifogásokkal. KÖSZI BASZDMEG!

A másik? Még csak vissza se írt! KÖSZI NEKED IS!
A harmadik és negyedik? Nos, a lány terhes, fájdalmai voltak, a fiú pedig kórházba került a sok stressz miatt, elájult. Őket nem hibáztatom. De azért szar volt.

Végül is Nee és barátja , ill. öcsém jött a bulira. Ami oké, én nagyon örültem nekik, még ajándékot is kaptam. Játszottunk is azt hiszem, beszélgettünk, iszogattunk, bár az a hangulat valahogy nem volt ott. Valahol  olyan fura volt minden.

2014 nem azt hozza amire én vártam.NEM.

Egy éves évforduló a barátommal? Gyönyörű görög éttermes vacsora, mozi a két-három legjobb baráttal, miért is ne! Minden olyan jól kezdődött, reménykedtem benne, hogy végre EGYSZER, az én fontos napjaim közül egy úgy lehet, ahogy azt én szeretném. Á! Dehogy! Ugyan miért? Hát ki vagyok én.. -.-. Ők fáradtak, nem bírnak megülni egy filmet a moziban ( igaz 3 órás, de baszki, nem 80 éves vének vagyunk.) Egyébként is, ez szintén már 2 hete be volt tervezve. Azért pofára tudok esni néha. Szerencsétlen öcsém is úgy várta, most itthon ülönk (Y). De legalább az étteremben szép volt. Minden esetre a Mozi emiatt kimaradt, pedig ennyit készültem rá, mennyire örültem neki. Az sem igaz, hogy a barátom mások nélkül nem hajlandó menni. Vagyis akart, de az étterem után állítólag olyan jól lakott, úgy ellustúlt, hogy nem bírt volna Moziba menni. Nem baj. Itthon ülni mint mindig, valamelyik rongyossá nézett filmet végig nézni, és inni, mint mindig, kurva unalmas, de nem baj. Bele mentem, és végül is annyira szar nem volt. Iron Man 3 -at néztünk, imádom, szeretem, egyik kedvenc filmem Tony Starkkal az élen. Filmről nem tartok beszámolót, szerintem mindenki tudja, hogy fantasztikus az egész mű.

Most itt ülök, unatkozok, írok, mérgelődök, gondolkodom, és hallgatom ahogy a barátom, öcsémmel youtubeos zenevideókat bámulnak-hallgatnak. Meg esz a fene, hogy miért itt ülök, miért van minden úgy , ahogy. Miért nem történhetett másképp? Miért mondd nekem valaki " Nyald ki a seggem"-et, miért néznek levegőnek.

Az értéktelenség határtalan.
Ő sem jelentkezik! Egy Ő, akiről nem beszélünk. Írt, örült, találkoztunk, írt, nem írt, nem írt, nem írt, le is szart. Talált másikat, mert nem ugrottam mint Micimackó a mézre! Hát bocsi, de asszem' nem vagyok ribanc. Szeretem hogy mindenki hülyének néz. Beszél a múltról, hogy milyen jó volt velem ( Kit érdekel?! ) , hogy mennyire sajnálja, hogy már nem találkozhatunk, hogy mennyi szórakozás volt AZ udvaron. Hogy milyen jó barátok voltunk, hogy ő milyen hülye volt, hogy eltaszított magától, majd hagyott menni. Pofázik a barátomról, hogy ez így nem helyes. De ő maga sem jobb.

Tudjátok mit? Nem érdekel! Én nem ott vagyok, ahol lenni szeretnék. Senki sem kérdezett engem, hogy hova szeretnék születni, ki akarok lenni, milyen nevet szeretnék, milyen emberekkel szeretnék élni, és hol! Azt sem kérdezték meg, hogy egyáltalán meg akarok e születni, csak csinált mindenki mindent, "ahogy az meg van írva".

De hogy együnk pozitívak is, mielőtt szétb@sz az ideg.
Suli: Mivel másik nyelven tanulom az egész agybajt, elég nehéz. Sikerült felküzdenem magam egy elég jó szintre, de egyes tantárgyakból még így is totál a béka segge alatt állok. Vegyük pl. a Biológiát. Elő-vizsga. az elmúlt HAT évből?! Úgy, hogy 1 éve vagyok 100%-osan integrálva? Hát itt sem voltam, honnan kellene tudnom hogy ők 4. osztályban mit tanultak itt. Nem baj, azért Florika utána nézett a dolgoknak, és tanulta amit tanulni lehetett, de egy hét alatt természetesen nem érhetek el túl nagy eredményeket. Eljött hát az idő, írásbeli elő-vizsga ( itt így nevezik), 3 órán át írhattuk, egyesek már 1 órával előbb leléptek mert olyan jók voltak és végeztek. Gondolkoztam h én is elmenjek e 10 perccel előbb, hogy tudjak egyet füstölni, de végül is a maradás mellett döntöttem, mert volt egy furcsa érzésem. Beigazolódott. Én voltam az egyetlen aki 3. óra utáni csengetésig maradt, és a tanárnő megkérdezte, mikor már csak ketten voltunk : Nos, hogy ment?
Természetesen elárultam neki hogy pocsékul ment. Akkor rákérdezett hogy mik nem mentek, mit nem értettem. Megmutattam neki, és mondtam, hogy a probléma nem a tudásommal van, mert tudom a válaszok java részét, de csak MAGYARUL. Hiszen ki ne tudná a légzés útját, most komolyan? Ott van előttem az elcseszett kép, a levegő útjáról, 6 pont megjelölve számokkal, ebből írjak le 4et. Persze h tudom, hogy ott az egyik a légcső, a másik a tüdő, orr száj, meg a tököm tudja még mi, de mi az NÉMETÜL??? A nő nagyon kedves volt, elmagyarázta mi micsoda, és visszazavart a helyemre, hogy azonnal írjam be. Később odajött még ellenőrizni h jól írtam e be amiket mondott, majd közölte, hogy; > Nem tartom igazságosnak, hogy háromszor annyit tanulsz mint a mi diákjaink, még sincs negyed annyi esélyed sem, ezért segítek neked. Azt akarom, hogy átmenj a vizsgán szóval ezt írd be ide.<
Nagyon jól esett. :) Nem gondoltam volna hogy bárki is látja, észreveszi az ottaniak közül, hogy én igen is át akarok menni azon a vizsgán, hogy végre tovább léphessek. Nagyon kedves volt tőle és úgy érzem, jövök neki eggyel. KÖSZÖNÖM! :)

És ha már a suliról volt szó, ez után közvetlenül pechhem is volt. Szerda este betegnek éreztem magam és elaludtam, nem csináltam matek házit. Másnap reggel, első óra persze úgy kezdődik, hogy : > Most akkor adja mindenki előre a matek házi feladatát. Akinek nem volt ott, az kapott egy hatost rá. ( az olyan mint Magyarországon az egyes) naná , miért is ne! Még SOHA nem szedte be a leckéket, SOHA! De nem, neki azon a napon, mikor életemben itt ELŐSZÖR nem írtam házit ( tudatosan), akkor neki be kell gyűjtenie, hát de kis aranyos nem ?! :@

Mindegy is, ez tiszta röhej volt, nem is húzom magam tovább ezen. Nem tudok ide elég őszintén írni ahhoz, hogy az egész stresszt kiadjam magamból. Lehet, hogy a tudat miatt, hogy ezt mások is olvashatják.

Viszont a teóriám szerint , ha ez az év ilyen pocsékul kezdődik, akkor később nagyon jó lesz xD. Hát remélem igazam van mert ebben a szarban én nem maradok. Az olyan biztos , mint hogy én itt ülök, és gépelek.

Később lehet hogy még írok. Idő- hangulat- idegrendszer kérdése meg a többié.

Megyek is, fáradt vagyok, ideges, rossz a kedvem, minden bajom van. . .

Pá!