2012. január 4., szerda

"semmi"

Amiről írok, talán csak a "semmi"


A semmi is valami...szóval...
Nincs túl jó napom... eső esik,fáradt vagyok,depressziós kedv egész nap ,várakozás,...és az első nap 17 évesen.. Jan. 3.-án múltam, azaz tegnap...Mit mondhatnék? Varázserőm lett, kis rakéták nőttek a talpamra, tudok repülni,és piros lézersugarat kilövellni a szememből? Hát... nem egészen, egyik sem.Bár Jobb lenne, azt hiszem... Teljesen biztos,h pocsék napjaim vannak...bőgéssel is el lehet rontani sokmindent, ezt megtettem éjjel,ami alváshiányhoz vezetett.Ez által Egész álló nap  majdnem beájultam,sírhatnékkal, rossz kedvvel,Inkább kimenekülnék a világból x.x Így kell ennek lennie? Rendjén van? Ha még sima kis "Tini-depi" lenne , én lennék a legboldogabb...
A cím semmi,persze ehhez fűződik, vagy inkább hozzám.Kezdem azt hinni, h nem vagyok úgy istenigazából senki.. Az emberek, családtagok, akiket szeretek, egyszerűen elfelejtenek, megunnak,mintha ott sem lennék... vagy ha nem is így, de észreveszem, h ha szól is valaki valamit, azt is csak kényszerből teszi,mert muszáj...látom, h egyszerűen teljesen jelentéktelen vagyok ennek a nyomorék világnak!Esküszöm, ha lehetne, szívből ölnék meg embereket, mindenféle bűntudat nélkül x.x  Hihetetlen, h mennyire tud fájni... Mondja meg nekem valaki,miért van az, hogy míg törődsz mások érzésével, hogy hogy vannak, jól érzik e magukat, addig azok elején viszonozzák, minden tényleg az az igazi HAPPY , aztán fokozatosan eltűnik.... akár évről évre, Hónapról hónapra, vagy napról napra. Mindegyiket tapasztalom,folyamatosan,és nem értem mégis miért van ez... Ez az egész, h akitől a leginkább számítana az adott helyzetben, hogy velem legyen, lelkileg , hogy támogasson, inkább egy pofont kapsz,mint hogy bármi erőt...holott fordított esetben kutyába is lemegyek, csak h jobb kedvet csinálhassak, vagy ha úgy van, segíthessek . . . Ez a legtöbb emberrel aki nekem fontos, így van.
Nem látom értelmét...Én vagyok hülye, és hagyom  magam?
Szó szerint kezdek olyan lenni,mint egy rongy.Bedobtak a sarokba,ott rohadok,s majd ha szükség van rá, kiveszik,és a mocskot letörölgetik vele, aztán ismt vissza a sarokba...azt hiszem, hogy én ebből nem kérek. Soha többet nm fogok senkiben sem megbízni, mert nem látom értelmét, ha az emberek ilyenek,én  élni sem akarok. Nekem ez nem kell,h másért a szívemet kiteszem,viszontnak meg egy jónagy gyomrost kapok. Innentől kezdve, én nem vagyok hajlandó többet adni annál bárkinek is,mint amennyit az ad...elég volt... nem hajtok... ha nem szeretnek,én sem szeretek... ha megunnak, én is megunom , Nem óhajtok teljes idiótát csinálni magamból.... Úgyhogy ha valakinek az agyára mennék, beunt volna, mondja meg a szememben, s egy életre megígérhetem, h eltűnök,többet nem lát ...nem fogok ujjal mutogatni, de ha annyit érek mint a mosott szar...
Igen, lelkileg ma nagyon a toppon vagyok...nem kérek senkiből és semmiből, nem kérek senkitől semmit,...csak a semmit . . .
Ha ennyit számítok, biztos van valaki más,aki többet ér, vagy az a bizonyos szint csökkent, egyszerű hirtelen emelkedés volt?! Nem tudom,de belülről mar szét, fáj, kínoz, éget , ez az érzés,amit sehogy sem tudok kiölni magamból,mert mindig jön valami ... egyedül érzem magam, egy  jelentéktelen kis senkinek, hasznavehetetlen, felesleg,egy SEMMI ....


De ugyan... ez semmi..


És akkor ..
Ennyi..lehet, h csak bekapcsoltam,de mindennek van oka,és betelt a pohár a semmibevételekkel, az emberekkel, a hülyeségekkel... Én is itt vagyok,de ha így megy tovább,nem sokáig...
Inkább elbújnék egy dobozba, amit elzárnék egy szekrénybe,hogy senki se találjon meg .... beadtam a kulcsot,kikészültem, nem bírok tovább így létezni...én...mint.. " Senki a Semmiben"
És mégis hitemet fektetem abba ami nekem fontos....
Gomenasai x.x ...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése